Új történet 8 fejezet

Edward így szólt: - Carlisle én elviszem a Manuélát mielőtt nagyobb baja esne mit most ami van.
- Ne olyan sietősen Edward te engem ez miatt a lány miatt dobtál engem?-kérdezte Tanya
- Igen ő miatta dobtalak. De mi már régóta nem értettük meg egymást.
- Lét szíves emeld fel a lányt.
- Ide figyelj nekem nem kell segítség . Viszont neked annál inkább lesz.
Jasper össze görnyedt az érzéseimtől. És így szólt a többiekhez:
- Szerintem most menjetek arrébb, mert már alig bírja visszatartani magát. És tudjuk milyen olyankor. Most két személy is veszélyben van akik közül az egyik nagyon közel áll hozzá.
- Carlisle ugye nem baj ha én most éppenséggel kitörök önmagamból?-kérdeztem tőle.
- Semmi probléma nem lesz mi nem haragszunk rád semmi hiba miatt. Ez velünk is előfordulhat bármikor.
Mindenki hátrébb lépett sajnos Edward nem lépett előlem el és ő meg Tanya kirepültek az ajtón. Jasper megfogott és elszaladt velem. Én csak annyit láttam, hogy Carlisle és Esme megpróbál utánunk jönni de Alice mondta nekik, hogy hagyjanak minket kettesben hát ha ez segít nekem lenyugodni.
- NEM TUDOM MIÉRT CSINÁLTAD EZT JASPER?
- Azért mert csak én tudlak téged megvigasztalni és beszélni is szerettem volna veled valamiről.
-Miről Jasper miről tudnánk mi beszélgetni egymással. Te végig át vertél és ezt a többiek is mondták.
- Én nem vertelek át téged hisz egyedül te tudsz nekem fényt hozni a halott szívembe. De te elhitted, hogy én Alice-val vagyok együtt. Minek Manuéla hisz én csak téged szeretlek és nem Alice-t.
- Jasper erre nem tudok mit mondani . Mért kellett ennek így történnie miért velem? Nem értek semmit. Lét szíves vidd ezt vissza Edwardnak és ne keressetek egy kis ideig . Összekel szednem magam de ez csak egyedül fog menni.
- Vissza viszem neki és jövök vissza mindjárt.
Elment tudtam, hogy visszajön ezért gyorsan én is elindultam ne hogy rám találjon. Mikor oda értem a kedvenc helyemre a vízesés mögé ő már ott volt. Meg akartam fordulni és elmenni, de ő nem engedett el menni.
- Jasper honnan tudtad?
- Nem egyszer láttak ide jönni egyedül mikor valami bajod volt.
- És szerinted nem lát minket Alice? Mert van egy érzésem mi szerint Edward 2 perc múlva itt lesz.
- Hoppá erre nem is gondoltam gyere velem én nekem is van egy kedvenc helyem és azt senki nem tudja hol van.
Elmentünk oda . És nekem volt igazam mert egy ordítást hallottunk . Majd elkezdett Jasper telefonja csörögni.
- Vedd fel Jasper nem szeretnék vitát köztetek. Ne egymást hibáztassátok.
-Oké fel veszem, de tudom azért hív,hogy megtaláljon minket.
Felvette és hallottam minden szót.
- Jasper hol van a Manuéla ?
- Nem tudom mikor oda értem még nem volt ott és nem találkoztam vele azóta én is őt keresem.
- Kérlek hozd vissza épségben hozzánk Esme és Rosalie egy folytában sírnak. És rossz így látni őket.
- Oké ha megtalálom vissza viszem, de nem miattad.
- Ezt hogy érted Jasper?-kérdezte Edward
-Nem nehéz kitalálni amelyikünk előbb találja meg azzal fog élni.
Letette és ki is kapcsolta majd felém fordult én meg durcás arcot vágtam.
- Ez mi volt ? Ez nem volt tisztességes Jasper.
- Tudom de én már csak ilyen vagyok. Teljesen magamnak akarlak téged úgy ahogy vagy.
- Ez akkor se volt fer. Most pedig ha megbocsátasz felhívom Esmét, hogy ne aggódjon .
Felhívtam Esmét de nem ő vette fel hanem Edward.
-Manuéla hol vagy?-kérdezte
- Esme vagy Rosalie ott van?
- Egyik sincs téged keresünk.
- Nem kell egy kis időre van szükségem. Leraktam majd felhívtam Carlisle-t.
- Carlisle veled vannak a többiek?
- Igen itt vannak épp téged keresünk. Jasperrel nem találkoztál véletlenül.
- Sajnos nem lét szíves ne keresetek jól vagyok csak egy kis idő kell nekem.
- Manuéla hallottam Edward hangját azonnal mond meg hol vagy?
- Carlisle lét szíves mond neki, hogy nem mondom meg . Majd hívni foglak titeket most idő kell.
Letettem.- Jasper hol vagy kérdeztem.
- Itt vagyok.
- Elmegyek egy kicsit fürödni, hogy lenyugodjak.
- Oké én is jövök veled.
- Miért nem fogok elmenni.
- Attól nem is félek de én szeretnék veled együtt fürödni.
- Jól van gyere te is .
Elmentünk fürödni ő meg közelebb jött hozzám és átkarolt. Tudta mit érzek és segíteni akart, de sajnos nem ment neki. Maga felé fordított és felemelte az államat, hogy a szemébe nézek.
- Manuéla én nem tudom tétlenül nézni, hogy szenvedsz. Hadd segítsek neked.
- Jasper eddig is csak te tudtál segíteni nekem.
- Tudom de most nem engeded és ez fáj nekem is . Érzem mennyire szenvedsz és, hogy mennyire gyűlölőd magadat .
- Hogyan akarsz segíteni nekem, hogy ne így érezek.
- Ezen könnyen tudok segíteni.
Lassan felfelé vezete a kezét a lábamon én meg alig kaptam levegőt . Ezt ő is észre vette és hirtelen megcsókolt. Nem ellenkeztem tudtam, hogy vele minden jó lesz. Viszonoztam ő meg csak mosolygott majd egymásnak estünk. Mint akik már régen nem éltek volna át ilyet. Minden egyes testrészemre csókot lehelt. Én is ugyan ezt tettem. Majd miután nem bírtuk már egy gyors mozdulattal belém hatolt . Egyszerre értünk a csúcsra.
- Manuéla ugye nem okoztam fájdalmat neked?-kérdezte
- Jasper szerinted mit érzek most. Ehhez nem kell segítség. Majd újra elkezdtem simogatni úgy ahogy ő engem. Ő nem bírta sokáig egy gyors mozdulattal magára rántott lovag ló ülésbe és újra magáévá tett. Miután abba hagytuk ajtó csapódást hallottunk.
- Várj segítek elképzeltem, hogy ruhában vagyunk és úgy is lett.
- Ezt hogy csináltad ?
- Ez maradjon a titkom oké.
Majd megjelent Edward és neki akart esni Jaspernek .
- Ohó álljunk csak meg neked nincs semmi okod neki esni Jaspernek Edward.
- De van végig tudta hol vagy és nem szólt erről nekem.
- Én kértem meg hogy ne szóljon senkinek se arról hol vagyok.
Elszaladtam vissza a cullen házba ott mindenki odajött és átölelt.